Előtér és recepció (Four Seasons)

Hey little bunny

A forgatásnak végre vége és a zuhanyzáson is túl vagyok. Őszintén mondom azt hittem az életbe nem lesz vége ennek az egésznek, pedig már nagyon untam a dolgot. Most biztos én tűnök a világ legszánalmasabb gyökerének, mert hát ki a franc unná halálra magát egy pornófilm forgatásán? Pedig esküszöm ilyen ez a popszakma, mások azt hiszik, hogy minden munkanap egy fergeteges élmény,főleg, mikor a Four Seasonsben forgatunk átlagosan havonta kétszer, de nekem már kicsit tele van a tököm az egésszel, mint élménnyel. Az egyetlen jó rész az egészben, hogy néha mikor olyanom van bezárhatom magamra a fürdőszobát és fürödhetek abban a medence méretű kádban egyedül. Otthon nincs kádam, szóval ilyenkor ez egy komoly élvezeti forrás a nyomorult kis életemben, plus elég faszán lelazítja az izmaimat, ha kellőképp beállnak. Bárcsak minden edzésem után beledögölhetnék egy nagy kád vízbe és legalább egy jó óra hosszát áztathatnám magam! Hölgyeim és uraim, River Kwon egyszerű álmait hallhatták, tudjuk, nem volt túl izgalmas. Másoknak Bentley kell, hatalmas penthouse, két nő a kereveten, nekem meg csak egy lóbaszó kád, hát igen, nincsenek nagy igényeim. A kád mellé persze még jöhetne annyi pénz, amennyivel pont ki tudom fizetni a tandíjam a táncművészetin és akkor nem csak random belógnék órákra, hanem teljes értékű diákja is lehetnék az intézménynek, ami azért nem lenne szar dolog.
Megyek lefele a lépcsőn, a hajam még vizes és csak arra tudok gondolni, hogy egyrészt ha a partnerem nem foglalta volna be az egész fürdőszobát, hogy lemossa magáról a sminket és a mind jól tudjuk mit, amit nem túl szívesen írnék le, akkor most épp a kádban hevernék, másrészt, hogy az életem odaadnám egy energiaitalért vagy egy sörért, csak véletlenül se öntsük össze a kettőt. Most nincs pofám át menni Clay-hez, hogy megérdeklődjem mi van nála és, hogy abból mit tudok meginni vagy felzabálni. Nem, ma jó gyerek leszek és haza megyek a saját nyomorult kis lakásom…és ezzel a gondolattal szaladok neki egy lánynak az előtérben.
-Hú…bocsi, nem akartam-mondom és már hajolok is le, hogy összeszedjem a kis papírjait.

Hey little bunny

Komolyan annyira nincs kedvem semmihez, hogyha abból meg lehetne élni, már milliomos lennék, konkrétan olyan vagyok, mint egy motiválatlan panda, pedig az nem is koreai.  Nem mintha bárkit érdekelne, hogy milyen származású vagyok még forgatáson is vagy ötször lejapánoztak, pedig az nagyon kiakaszt. Akkor már tényleg szót se róla, legyek simán ázsiai, ha az olyan rohadt egzotikus nekik, hadd örüljenek. Szóval éppen azon agyalok, hogy akkor most haza kellene menni, de előtte még enni valamit, viszont az egyedül olyan kibaszott unalmas, hogy a falra tudnék mászni tőle. Lehet mégis fel kellene hívnom Clayt, hogy van-e jobb dolga, mint körülöttem ugrálni szabadidejében, nyúlnék a telefonomért és akkor bamm…letarolok egy szerencsétlent lány. Igazi River Kwon mozdulat, szállnak a papírok én meg csak szabadkozva szedegetem fel őket, mert hát hogy lehetek ennyire gáz?
A csaj másodpercekig áll, mint a sóbálvány, remélem azért nem kapott itt szívrohamot, mert még  újraéleszteni se tanultam meg rendesen és nagyon szar lenne, ha itt halna meg nekem aztán mehetnék éhesen rendőrségi kihallgatásra. Hoppá, előre szaladtam! Megszólal, akkor minden rendben is van, én meg csak idegesen túrok a vizes hajamba.
-Zsír-mosolyodom el halványan- majd elmegyek papírgyűjtőnek.
Hozzá is tehetném, hogy persze csak akkor, ha nem jön be a pornó, de ugyan mi a francnak említeném ezt egy teljesen ismeretlen embernek, akit majdnem ledöntöttem, mint a kuglibábut szokás, szóval nyilván nem mondom. Legalább a helyzeten nem rontok, az is valami.
-Legalább nem löktelek le véletlen a lépcsőn vagy hasonló-bólintok. De jó ötleteim vannak! Ha lenne a szállodában pszichopata tömegggyilkos, aki ártatlan lányokat lök le a lépcsőn minden este biztosan ezt mondaná, vagy én lennék az, nem is tudom pontosan. Kezdem észrevenni, hogy a körülöttem lévő alkalmazottak rendesen úgy bámulnak rám, mintha a büdös életben nem láttak volna még fehér embert vagyis…na jó, sárgát, de érthető vagyok. Mi a franc baj lehet velem, amiért így fixíroznak? Van rajtam ruha úgy látom, a cipőmnek sem a felét sikerült felvennem, szóval tényleg nem értem a szituációt.
-Figyelj-nézek a lányra-itt dolgozol? Mert, ha igen akkor…nem láttak a kollégáid két méter magas koreait vagy mit vannak így kikészülve rajtam?

Hey little bunny

Elég hülyén érzem magam. Konkrétan a hátamon feláll a szőr attól, ahogy bámulnak és igazából kurvára nem várom, hogy mi ilyen kegyetlen érdekes rajtam. Rühellem mikor bámulnak, mindig azon agyalok tőle, hogy biztos full hülyén nézek ki épp vagy olyan fejet vágok, mint, aki meg akar ölni valamit a következő pillanatban. Egyedül attól nem borulok ki, ha tánc közben néznek, mert akkor eléggé elememben szoktam lenni és szívesen fogadom a csodáló pillantásokat, szeretem érezni, hogy jó vagyok abban, amit legjobban szeretek csinálni. Na most tuti nem azért néznek, mert jól csináltam valamit…
-Majd ez lesz az új hobbim, máshogy úgysem értek-vonok vállat mosolyogva. Legalább ez a csaj jó arc, beleszaladhattam volna, szó szerint valaki olyanba is, aki izomból elküld az anyámba, amiért ilyen figyelmetlen nyomorult vagyok és utánam is vágja a papírjait.  Azt jobban meg is értettem volna, mint ezt a hirtelen kedvességet, lehet, hogy ő ilyen mindenkivel, végül is elméletileg az alacsony, szép csajok többnyire édesek, azt mondják, ő is annak tűnik. Meg az is valami, hogy legalább nem bámul úgy rám, mintha éppen megöltem volna egy kisgyermekes családot és azt mesélném el neki, hogy egy kedves idős házaspárt is meg fogok, még ma este, csak hogy jobban teljen az időm.
-Esküszöm nem akartam,  túl szép vagy, hogy miattam halj meg-mosolygok rá és közben pontosan tudom, hogy rohadt láma szövegem van, de hát most éppen ezt tudtam mondani, mivel még mindig legalább nyolc pár szem bámul és egy kicsit rám hozzák a frászt vele. Nem kéne ezeknek legalább kicsit szégyellni a pofájukat? Bezzeg ha én megnézek egy csajt az utcán igyekszem halál feltűnésmentesen csinálni, mert hát milyen gáz nyilvánosan seggeket fixírozni. Miért gondolok seggekre? Pont eleget láttam az elmúlt órákban ahhoz, hogy ne akarjak még többet.
-Fasza lehet-bólintok és kicsit ironikusan értem kicsit nem, mert amúgy szép ez a hely meg minden, de állati parák a munkatársai és az már elég nagy szó,ha ezt éppen én mondom. Nekem aztán nincsenek mindennapi kollégáim. Amint elkezd magyarázkodni úgy kezdem érezni, hogy na ezek azt is tudják, hogy milyen néven kell keresni a neten, hogy megnézhessenek még közelebbről. Jézusom ez de kegyetlen!
-Zsír, fura vagyok és gyanús, mindig is erre vágytam-teszem a hozzá idegesen sóhajtva, aztán nem is nagyon értem mit akar ezzel az egésszel. Miért akarna velem menni és hova? Eleve bárhova, hát a nevemet sem tudja, bár az jó fej dolog tőle, hogy nem érdekli mit keresek itt, amíg őt nem érinti különösebben a dolog. Elindul a pulthoz én meg másodpercekig csak azzal az értetlen pofámmal bámulok utána, aztán végül követem, mert most mi van abban. Legalább a szeme közé nézek ezeknek a perverzeknek, néhány nagyobb lépéssel a lány mellett termek és szemöldökömet felvonva bámulok vissza a kedves kollégákra.

Hey little bunny

-Ilyet se szoktak nekem hazudni-mosolygok rá és közben azért nem nagyon értem miért is néz okosnak, még szemüveget sem vettem fel, hogy meg legyen a tipikus ázsiai nerd fejem. Mindegy is, tényleg kedves tőle, hogy így gondolja, nem is rugózok rajta tovább, mert még a végén kiderül, hogy pont annyi eszem van, hogy a második emeleti lakosztályba járjak fel azokkal a gyanús alakokkal, ahonnan olyan félreérthető, de mégsem hangok szűrődnek ki. Nem tudom, lehet most elő kellene adnom tisztességes gyereket, hogy legalább tőle ne kapjam majd a túlságosan is érdeklődő pillantásokat mikor esetleg megint erre fúj a szél.
Mikor azt mondom, hogy szép legalább olyan fejjel néz rám, mintha most jelentettem volna ki, hogy ő nyeri az America’s Next Top Modelt,amit amúgy sosem néztem, esküszöm, csak így tudok róla, hogy létezik. Nem kellene ennyire meglepődnie, végül is nézett már tükörbe, nem? Akkor meg biztos tudja hogy néz ki, vagy csak nekem zsánereim ennyire az alacsony, nagyon hosszú hajú csajok? Biztos nem, szóval rohadtul nem én lehetek az első, aki ezzel jön neki, de azért cuki, hogy így bámul rám.
-Jól hallottad-bólintok, mondhatnék még valami közhelyet, de nem tudok, nem vagyok az az udvarlós srác. Vannak jó pillanataim, de nem látom sok értelmét, hogy itt a  kurva kedves munkatársai előtt égessem be magam, még mindig tök vizes hajjal és szutyok szöveggel. Biztos azt gondolják, hogy aki kamerák előtt tolja az talán egy kicsit menőbb nálam vagy talán nem érinti ennyire furcsán, hogy bókolnia kell egy csajnak, de ha megint mondanom kéne valamit biztosan csak az jönne ki a pofámon, hogy jó a segge, ami után le kellene hajolnom, hogy orrba baszhasson, amiért ekkora tapló vagyok.  Legalább már a kollégáknak nem vagyunk szem és pletykatávolságban, amit eléggé értékelek, mert szegény lány aztán lazán megkaphatja holnap, hogy „na tényleg kicsi az ázsiaiaknak?”. Ő meg még azt sem mondhatja majd, hogy nem, mert hát minek akarna lefeküdni velem.
-Ha innen nézed mindenki fura-vonok vállat, ahogy lenézek rá- főleg a munkatársaid, ők kibaszott furák.
Nem zavar annyira, hogy a talajszint felé kell beszélnem, megszoktam már, hogy a lányok nagy részénél jóval magasabb vagyok, forgattam is egy hasonló alkatú színésznővel nemrég, mint ő…és hát megvannak az előnyei, ha valaki ilyen apró meg vékony azonkívül is, hogy cuki.
-Nem akaszkodsz rám, én…igazából ráérek-legalább elfoglalnám magam, ismerkednék meg ilyenek, mert nem nagyon szoktam idegenekkel beszélgetni, ő meg tényleg jó fejnek tűnik. Nem tudom mit akar, de én azzal is rendben vagyok, ha csak sétálunk és beszélgetünk, mert az utóbbi időben tényleg minden faszságom Clay-nek kell hallgatni és már biztos kurvára elege van belőlem.
-Amúgy River vagyok, ha már így beszélgetünk-nyújtom felé azt a lapát kezemet, semmi gáz, végül is csak jó tíz perce kellett volna bemutatkozni. Nem tudom miért az igazi nevemet mondom, mert halál biztos, hogy a szálloda recepción a művésznevemet szoktam bemondani, tehát, ha korábban már hallotta tőlem a Lake nevet, akkor most beszoptam.

Hey little bunny

Tényleg van valami kibaszott cuki ebben a lányban, bár nem értem mit pislog rám ilyen csillogó szemekkel, lehet még mindig azon van fennakadva, hogy szépnek neveztem.  Lehet a hülye kollégái nem mondják neki eleget, pedig amilyen tágra nyílt szemmel sasolnak, akár valami jóra is használhatnák azt a gülü szemüket, amit a következő alkalommal esküszöm belenyomok az agyukba.
-Én már csak ilyen rohadt kedves vagyok-jegyzem meg egy vállrándítással és már megint pontosan tudom, hogy akkora gyökérnek tűnök, hogyha rendesen elültetnek, akár még fa is lehet belőlem. Nem baj, legalább már nem égetem a munkatársai előtt, szóval nyugodtan lerázhat, ha olyanja van és eléggé meglepődöm, mikor nem ezt teszi és közben akaratlanul is azon agyalok, hogy lehet ő pont az a kedves csaj, aki nem hitt a pletykáknak. Azoknak a pletykáknak, amik amúgy nem is pletykák.
-Levegőt azért vettél?-kérdezem, miközben megrázom a kezét, mert komolyan úgy hadara lány, hogyha nem amerikai koreai vagyok talán egy szót sem értek belőle. Bunny, mi? Ez amúgy megint egészen kedves, a nyulak jófej állatok csak szaporák, gyerekkoromban mindig nyulat akartam, de apám nem engedte, hogy háziállatom legyen, mert korábban kicsit elfelejtettem etetni az aranyhalat, aki ennek hatására eléggé megdöglött, de azért szeretem a nyulakat meg minden.  Persze, nem úgy…mert az zoofilia lenne, ami tök gáz.
Megdicséri a nevemet, amire csak bólintani tudok, mert én nem vagyok oda érte annyira, de még mindig hálás lehetek anyának, hogy lebeszélte az apámat arról, hogy valami klasszikus koreai nevet kapjak, amit aztán a franc se tud kimondani. Tény, hogy legalább nem nagyon lehet becézgetni, bár Clay még erre is megtalálta a maga idióta kis megoldását, de hát mit csináljak vele, ha egyszer ő, pont ilyen.
-Gondolom mindenkinek kell egy hobbi, bár inkább tanulhatnának horgolni-fűzöm hozzá mosolyogva ahhoz, amit a munkatársairól mondott. Megdöbbentő, de az én kollégáim sokkal okésabbak ebből a szempontból, pedig azért a pornósokról sok minden rosszat el tudna mondani az ember, ha jobban belegondol. De tény, hogy nem pletykások és nem pofáznak feleslegesen sokat a semmiről, amit gyakran tudok értékelni. Amy meg…tényleg halál megértőnek tűnik mindennel kapcsolatban, ami elég fura. Néhány percig csöndben megyek mellette, pedig igazából azt sem tudom hova tartunk, aztán a kérdésére halkan nevetek és jobban megnézem.
-Hát…igazából így hirtelen csak annyit tudok mondani, hogy aranyos vagy, mint egy nyúl és olyan indokolatlanul áramvonalas a mozgásod is, pedig nem is ugrálsz-mondom és igyekszem nem totálisan baromnak tűnni.